Filme Porno



Főoldal
Plébánia története
Plébánosok névsora
Templomaink
Munkatársak
Egyháztanács
Miserend
Keresztelő, Esküvő, Temetés
Napi evangélium
Szentségek
Temetőszabályzat
Halottaink
Imádságok
Hittan
Kis liturgikus illemtan
Ajánlott oldalak
Elérhetőségeink
Szentek élete
Katolikus Lexikon
Album

Isten és egyház az európai alkotmányokban

A Szentháromság nevében született az ír és a görög alkotmány, a német, a svájci és a lengyel említi meg Istent, három európai ország államvallási státuszt biztosít a római katolikus egyháznak, hat pedig valamely protestáns felekezetnek, a görögök és a bolgárok az ortodox vallásnak, négy országban pedig kiemelt státusa van a katolikusoknak. Azaz az, hogy az alkotmány a vallásszabadság deklarálása mellett mégis „privilegizál” egy keresztény felekezetet, tulajdonképp bevett szokás. Európai alkotmány-körkép.

Bõvebben

Nőtt a katolikusok száma: a katolikus egyház számokban

 A Fides Hírügynökség október végén közzétette a Katolikus Egyház számadatait, amelyek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. december 31-én érvényes hivatalos egyházi statisztika alapján készültek (mellettük zárójelben + vagy – jel jelöli az előző évi adathoz képest mutatkozó növekedést, illetve csökkenést).

Bõvebben

Boldoggá avatták a magyar Bernadeta nővért

 
Szarajevóban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a boldogok közé iktatta az öt drinai vértanú szerzetesnőt, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tagjait, közöttük Bernadeta Banja magyar nővért.

 

Bõvebben

Hatszáz éve történt a ludbregi eucharisztikus csoda

Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja nyugalmazott prefektusa a pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta le az ünnepségsorozatot.
 
Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében. Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható a helység honlapján.
Bõvebben

A pápalátogatások válfajai és szervezési feladatai

Milyen indokokból utaznak a pápák? Ki szervezi az utazásokat? Ezekre a kérdésekre ad választ a Vatikáni Figyelő sorozatának harmadik része.

A gyakorlat szerint a pápalátogatások konkrét indoka többféle lehet. Van, amikor a pápa a helyi egyház megismerése céljával látogat el valamely országba vagy olaszországi egyházmegyébe. Jellemzően ez valósult meg II. János Pál idején, aki módszeresen igyekezett eljutni mindenhová, ahol katolikusok élnek: 104 nemzetközi útja során 129 országot, 146 itáliai látogatása keretében pedig 259 várost keresett fel.

Bõvebben

Pápalátogatások régen és ma

A mai értelemben vett pápalátogatások gyakorlata VI. Pál idején vette kezdetét, de már a korábbi évszázadokban is előfordult, hogy egy-egy pápa útra kelt, főként politikai – egyházpolitikai okból.

A történelem során többször is előfordult, hogy a pápa Rómán kívüli utazásra indult. Természetesnek mondható, hogy rendszeresen látogatta a közép-itáliai városokat, de a középkorban az is előfordult, hogy biztonsági — politikai okokból sokszor akár évtizedekig Rómán kívül tartotta székhelyét: ennek legemlékezetesebb példája az ún. avignoni fogság (1305-1377).

Bõvebben

A pápalátogatások célja és jelentősége

A pápalátogatások az elmúlt évtizedek során a péteri szolgálat egyik legfontosabb eszközeivé váltak. A pápák zarándokként indulnak útnak, hogy tanúságot tegyenek Krisztusról és az evangéliumi értékekről.

Húsz évvel ezelőtt került sor Boldog II. János Pál első magyarországi látogatására. A sorban 52. nemzetközi utazása nemcsak hét magyar várost érintett, hanem azt megelőzően magában foglalta a czestochowai Ifjúsági Világtalálkozót is. Utóda, XVI. Benedek pedig az elmúlt napokban teljesítette huszadik nemzetközi utazását, ugyancsak az Ifjúsági Világtalálkozó kapcsán, Madridban. A magyarul főként pápalátogatásként emlegetett esemény az utóbbi évtizedek során önálló műfajjá fejlődött, és a péteri szolgálat egyik leghatásosabb eszközévé vált.

Bõvebben

Miért növelték a papi botrányok az egyházba vetett hitemet?

„Amikor elmondom, hogy néhány éve tértem meg, szinte az első kérdés az szokott lenni: És a pedofilbotrányok? Nem ijesztettek el az egyháztól? Mire a válaszom: nem – sőt növelték a hitemet. A papok, püspökök Isten emberei volnának, mégis szörnyű bűnöket képesek elkövetni. Sokat töprengtem rajta, hogy lehet ez – s ez lett az egyik döntő oka annak, hogy katolikus lettem.” Hogyan jutott a botrányok ellenére az egyház igazságába vetett hitre – erről vall a több évtizedes hitetlenség után felnőttként megtért Jennifer Fulwiler.
Bõvebben
Oldalak: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
Szent Mih�ly R�mai Katolikus Pl�b�nia 2018 K�sz�tette www.wdx.ro



free counters
free counter