Filme Porno



Főoldal
Plébánia története
Plébánosok névsora
Templomaink
Munkatársak
Egyháztanács
Miserend
Keresztelő, Esküvő, Temetés
Napi evangélium
Szentségek
Temetőszabályzat
Halottaink
Imádságok
Hittan
Kis liturgikus illemtan
Ajánlott oldalak
Elérhetőségeink
Szentek élete
Katolikus Lexikon
Album
Videó
Hirdetések

Isten és egyház az európai alkotmányokban

 
Európai alkotmány-körképünk a Szentháromságra hivatkozó, valamely felekezetnek államegyházi vagy kiemelt státust biztosító alaptörvényekről az Európából.

A Legszentebb Háromság nevében, Akitől minden hatalom származik és Akire mint legvégső célunkra, mind a ember, mind az államok valamennyi tették vonatkoztatni kell, Mi, Írország népe, Alázattal elismerve valamennyi kötelességünket Isteni Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki atyáinkat évszázados megpróbáltatásainkon át megtartotta,

Hálásan emlékezve hősi és nem szűnő küzdelmükre nemzetünk jogos függetlenségének visszanyeréséért, A közjót keresve, az Okosságra, Igazságosságra és a Könyörületességre való tekintettel, hogy az egyén méltósága és szabadsága biztosítva legyen, az igaz társadalmi rendért, az ország egységéért, más nemzettekkel egyetértésben a következő alkotmányt fogadjuk el a magunk számára – ezzel a Szentháromsághoz írott verssel indul az ír alkotmány preambuluma.

De nem ez az egyetlen európai alkotmány, amely Istenre hivatkozik. A Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpontja (Observatory on Intolerance and Discrimination of Christians in Europe) egyik, az Európai Bizottság számára készült jelentésében, amely a Vallás a társadalomban (Religion in Society) címet viseli, és az Európai Humanista Szövetség militáns ateista propagandáját hivatott ellensúlyozni, röviden idéz több alkotmányból is, például a németből, a svájciból, a görögből, valamint a fent említett ír preambulumból is.

A dokumentum, valamint a Konzervatórium egy, a témában készült tavaszi összeállítása hozzáteszi: Görögországban, Nagy-Britanniában, Dániában, Norvégiában, Finnországban és Izlandon államegyházi státust élvez valamely felekezet, és Svédország is csak 2000-ben szüntette meg a Svéd Lutheránus Egyház hivatalos államegyházi helyzetét. Lichtensteinben, Monacóban és Máltán a római katolikus egyház az államegyház. Az olasz, az andorrai, a lengyel és a spanyol alkotmány pedig speciálisan kiemelt helyzetet biztosít katolikus egyháznak. De nézzük, a megfigyelőközpont rövid összefoglalóján túl mit találunk még az európai alkotmányokban.

A cikk elején idézett ír alkotmány közismerten tiltja az abortuszt, amely kitételt pár éve népszavazás erősítette meg. Leszögezi, hogy a család védelme „minden pozitív jog felett áll”, a család a társadalom elsődleges és alapvető egysége. Az állam védi a házasságot, mint amire a család épül.

Az írott alkotmánnyal nem rendelkező, alkotmányos monarchia Nagy-Britanniáról köztudott, hogy uralkodója, azaz II. Erzsébet egyben az anglikán államegyház feje is. Ezért van az, hogy ugyan nemrégen módosították a trónöröklési törvényt, így már lehet uralkodó az is, akinek a házastársa katolikus, de az uralkodó maga anglikán kell, hogy legyen.

Az izlandi alkotmány 62. pontja úgy fogalmaz: „az Evangélikus Luteránus Egyház Izland államegyháza, és ezért az állam védi és támogatja. Ezt törvényileg lehet megváltoztatni.” A következő pont hozzáteszi: mindenki olyan vallást követ, amilyet szeretne, és nem kötelezhető semmilyen hit és rítus követésére. Azonban aki nem az államegyház tagja, annak az egyházi adónak megfelelő összeget az Izlandi Egyetem javára kell megfizetnie. (Izland, Norvégia, Lichtenstein, Monaco, Andorra és Svájc nem tagja az EU-nak.)

„Isten és az ember iránti felelősségének tudatában (…) a német nép…” – kezdődik a német alkotmány preambuluma. Az alkotmány hatodik, házasságra, családra és gyermekekre vonatkozó paragrafusa leszögezi, hogy a házasság és a család az állam különleges védelmét élvezi. A gyermekek felnevelése a szülők természetes joga – és kötelessége. Az állam ellenőrzi, hogy ezen kötelességének a szülő eleget tesz-e. A svájci alkotmány preambuluma pedig úgy fogalmaz: „a Mindenható Isten Nevében, a Svájci Nép és a Kantonok, a teremtésre vonatkozó kötelességeinek tudatában…”.

A Norvég Királyság alkotmánya, melyet utoljára 2007-ben módosítottak, miután deklarálja a vallásszabadságot, leszögezi, hogy a lutheránus vallásnak ezzel együtt az állam hivatalos vallásának kell maradnia, mi több, az ilyen vallású állampolgárok kötelesek gyermeküket is ezen vallásban felnevelni. A királynak is ezen vallást kell követnie (a képen V. Herold látható). A király szent, nem bírálható, nem vádolható. A dán alkotmány ugyancsak leszögezi a vallásszabadság mellett, hogy a dán evangélikus egyház államegyház, amelyet támogat az állam.

Az, hogy az alkotmány a vallásszabadság deklarálása mellett mégis „privilegizál” egy keresztény felekezetet, tulajdonképp bevett szokás. Az andorrai alkotmány a vallásszabadság elismerése mellett leszögezi, hogy a Római Katolikus Egyház „szabadon és nyilvánosan” tevékenykedhet, valamint „megőrzi különleges kapcsolatait és együttműködését az Állammal az andorrai hagyományokkal összhangban”. Az alkotmány elismeri a Római Katolikus Egyház és szervezetei teljes jogi képességét és az egyház saját belső jogát, és külön kiemeli, hogy a házassággal kapcsolatban elismeri a kánonjog civil jogi következményeit is. Továbbá leszögezi, hogy a hatóságoknak védeniük kell a családot, mint a társadalom alapegységét.

A spanyol alkotmány kijelenti, hogy egy vallás sem államvallás, ám a vezetőknek figyelembe kell vennie a „spanyol társadalom vallásos hitét”, és ezért együtt kell működniük „a Katolikus Egyházzal és más felekezetekkel”. A portugál alkotmány sok más európai alaptörvényhez (például az andorraihoz) hasonlóan különleges védelemben részesíti a családot, a gyermekeket, az anyákat.

Az olasz alkotmány hetedik paragrafusa kijelenti: „Az Állam és a Katolikus Egyház független és szuverén a maga szférájában. Viszonyukat a Lateráni Szerződés szabályozza. A következő paragrafus kinyilvánítja a vallásszabadságot, majd hozzáteszi: „a katolikuson kívüli más felekezeteknek is joguk van az önszerveződésre…” Továbbá mindenkinek joga van vallása gyakorlására egyénileg és közösségben, privátim és nyilvánosan is, feltéve, ha az nem veszélyezteti a közerkölcsöt. Az olasz alkotmány védi „a Nemzet történelmi és kulturális örökségét”. A köztársaság a szöveg szerint „elismeri a családi jogait, mint természetes közösség, amely a házasságon alapul”. A gyermekek felnevelése és taníttatása a szülők joga és kötelessége. Az állam segíti a családalapítást, különös tekintettel van a nagycsaládokra, gazdasági intézkedések és támogatások által is.

De nézzünk szét Közép-Európában, a szomszéd népeknél is. A szlovák alkotmány preambuluma hivatkozik Cirill és Metód, továbbá a Nagymorva Birodalom örökségére, később pedig leszögezi, hogy az emberi életet már a születés előtt védelem illeti meg.

A lengyel alaptörvény leszögezi, hogy mind az Istenben mint az igazság, igazságosság, jó és szép forrásában hívő, mind az ilyen hitben nem osztozó, az egyetemes értékeket  más forrásból levezetve tisztelő polgárok az Isten előtti, illetve a lelkiismeretből fakadó felelősség tudatában fektetik le az alkotmányt. A 25. paragrafus pedig a vallásszabadság kinyilvánítása mellett leszögezi, hogy a Lengyel Köztársaság és a Római Katolikus Egyház kapcsolatait az állam és a Vatikán közti egyezmény szabályozza. A 18. paragrafus szerint a „házasság, ami egy nő és egy férfi szövetsége, valamint a család, az anyaság és a szülői lét a Lengyel Köztársaság védelme alatt áll”.

A bolgár alkotmány, miután kinyilvánítja a vallásszabadságot, valamint az egyház és állam szétválasztását, a 13. paragrafusban leszögezi, hogy a „keleti ortodox kereszténység a Bolgár Köztársaság hagyományos vallása.” A következő pont szerint „a család, az anyaság és a gyermek a társadalom és az állam védelme alatt áll”.

A görög alkotmány az írhez hasonlóan a „Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Szentháromság nevében” született. A harmadik paragrafus leszögezi, hogy „Görögországban az uralkodó vallás Krisztus Keleti Ortodox Egyháza. A Görög Ortodox Egyház, fejének elismerve Urunkat, Jézus Krisztust, doktrinálisan  egységben  van  Krisztus  Nagy  Konstantinápolyi

Egyházával és Krisztusnak az ugyanazon tanításhoz tartozó minden más egyházával, amennyiben ingadozás nélkül betartják – mint ahogy ezt teszik – a szent apostoli és zsinati kánonokat és szent hagyományokat (…).” Ezután a szöveg közli, hogy a Szentírás szövege megváltoztathatatlan, és azt a görög egyház jóváhagyása nélkül nem lehet lefordítani más nyelvre. A görög alkotmány ugyancsak deklarálja, hogy „a család, amely a nemzet megőrzésének és haladásának sarkköve, a házasság, az anyaság és a gyermekkor az állam védelme alatt áll”.

A máltai alkotmány második pontja kijelenti: „Málta vallása a Római Katolikus Apostoli Vallás. A Római Katolikus Apostoli Egyház vezetőinek joga és kötelessége, hogy tanítsák, mely alapelvek jók és melyek rosszak.  A Római Katolikus Apostoli Hit tanítása minden állami iskolában kötelezően tanítandó."

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Szent Mihály Római Katolikus Plébánia 2020 Készítette www.wdx.ro