Filme Porno



Főoldal
Plébánia története
Plébánosok névsora
Templomaink
Munkatársak
Egyháztanács
Miserend
Hirdetések
Keresztelő, Esküvő, Temetés
Napi evangélium
Szentségek
Temetőszabályzat
Halottaink
Imádságok
Hittan
Kis liturgikus illemtan
Ajánlott oldalak
Elérhetőségeink
Szentek élete
Katolikus Lexikon
Album
Videó

Közlemény a Marianum visszaszolgáltatási peréről

2018. július 25.

A gyulafehérvári ítélőtábla első fokon elutasította az egykori Marianum épületének visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak.  A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, gyönyörű, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910–11-ben, az első világháború előtt készült el Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános áldozatos erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök. A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítóképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény össz-erdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbségnek az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek. Ezt a szerepet az államosítás megszüntette.

Az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam a római katolikus egyháztól elvette, államosította az épületet. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem használta, jelenleg az egyetem Bölcsészettudományi Kara működök az épületben.
A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017 augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordultunk jogorvoslatért, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.
A gyulafehérvári ítélőtábla mégis — a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen — most közölt határozatában a Marianum visszaszolgáltatását elutasította. Idén júliusban ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építtetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja — az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva — a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat.
A határozatot ellen felfolyamodással élünk, amelyről a bukaresti Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hatáskörébe tartozik dönteni.

Veres Stelian
plébániai kormányzó

Fotó és információ: Szent Mihály templom – Kolozsvár

Szent Mihály Római Katolikus Plébánia 2024 Készítette www.wdx.ro