Filme Porno



Főoldal
Plébánia története
Plébánosok névsora
Templomaink
Munkatársak
Egyháztanács
Miserend
Hirdetések
Keresztelő, Esküvő, Temetés
Napi evangélium
Szentségek
Temetőszabályzat
Halottaink
Imádságok
Hittan
Kis liturgikus illemtan
Ajánlott oldalak
Elérhetőségeink
Szentek élete
Katolikus Lexikon
Album
Videó

Pápai látogatás a Siratófalnál

május 12. 11:20

Kedden délelõtt a Sziklamecsetnél tett látogatást követõen a Szentatya a Siratófalhoz indult, hogy ott a békéért imádkozzon.

A jeruzsálemi Templom nyugati falának maradványainál kedden a katolikus egyházfõt Smuel Rabinovics állandó rabbi fogadta. Felolvasta héberül a 122. zsoltárt, amelyet a pápa latinul ismételt meg. Ezután a Szentatya zsidó szokás szerint a fal rései közé imacédulát tett, majd egy ideig csendben, összetett kézzel állt.

A Siratófal (másnéven Nyugati Fal) a második templom idejébõl (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom Kr. u. 70-ben történt lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta.

A Szentatya zsidó szokás szerint egy papírt helyezett el a Siratófal kövei között, a következõ szöveggel:

Minden idõk Istene,
a „béke városában”, Jeruzsálemben tett látogatásom alkalmával,
amely egyaránt lelki hazája a zsidóknak, a keresztényeknek és a muzulmánoknak,
Eléd hozom a világban élõ valamennyi néped örömeit, reményeit és a kívánságait,
fáradozásait, szenvedését és fájdalmát.

Ábrahám, Izsák és Jákob Istene,
halld meg az elnyomottak, a megfélemlítettek, az elhagyottak kiáltását,
küldd békédet a Szentföldre, a Közel-Keletre,
az emberiség egész családjára!
Érintsd meg mindazok szívét, akik a Te nevedet hívják,
hogy szerényen járják az igazságosság és az együttérzés útját.

„Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely õt keresi.” (Siral 3,25)

A pápa ezt követõen találkozott a két izraeli fõrabbival, Jona Metzgerrel és Slomo Amarral a Hechal Shlomo központban. A Szentatya beszédében úgy fogalmazott: a katolikus egyház és a zsidóság közötti kiengesztelõdés visszafordíthatatlan úton jár. Az egyházfõ egyben megerõsítette a II. Vatikáni Zsinat töretlen érvényességét: az egyház visszavonhatatlanul elkötelezett a keresztények és zsidók közötti kiengesztelõdés mellett.

„Amint a Nostra aetate zsinati dokumentum megállapítja, az egyház továbbra is tisztelettel fordul keresztények és zsidók közös lelki öröksége felé, támogatja az egyre mélyebb kölcsönös megismerést és megbecsülést, amelyet fõleg a Szentírás tanulmányozásával, s teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni” – fogalmazott a pápa.

A pápa kifejezte szándékát, hogy elmélyítse az együttmûködést az Izraeli Fõrabbinátus és a Szentszék között, és méltatta a vallások közti párbeszédben eddig elért eredményeket. A keresztények és a zsidók közös célja az emberi élet védelme, valamint a család központi jelentõsége, a fiatalok nevelése és a vallásszabadság biztosítása. XVI. Benedek a párbeszéd további témái között említette az erkölcsi relativizmust, és reményét fejezte ki, hogy a beszélgetés további lehetõségeket nyit az együttmûködésben. A pápa kiemelte: fontos, hogy a vallási hagyományok sajátos gazdagsága gyümölcsöket hozzon az egész társadalom számára.

Magyar Kurír

Szent Mihály Római Katolikus Plébánia 2021 Készítette www.wdx.ro