|
|
Muzulmánok és keresztények a társadalom szolgálatáért Köszöntõ szavai után XVI. Benedek méltatta mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a királyi család indít a vallások és kultúrák közötti párbeszéd elõmozdításáért, s amelyeket mind az ország polgárai, mind a nemzetközi közösség igen nagyra értékel. Utalva a térség õsi vallási gyökereire, elmondta: ma sokan azt állítják, hogy a vallás elbukott azon törekvésében, hogy természeténél fogva az egység, a harmónia építõje, illetve az emberek Istennel való közösségének kifejezõje legyen. Sõt néhányan hozzáteszik, hogy a vallás a világ megosztottságának egyik oka, ezért minél kevesebb figyelmet fordítanak a közéletben a vallásra, annál jobb. * * * A találkozót megelõzõen a Szentatya reggel negyed nyolckor szentmisét mutatott be az ammani apostoli nunciatúra kápolnájában. Ezt követõen, fél 9-kor indult Jordánia fõvárostól 25 km-re fekvõ Nebo-hegyre. A hegy Ammantól dél-keletre, 800 méterrel a tengerszint felett található. A hegycsúcsról kilátás nyílik a Szentföldre és a Holt-tengerre. A hagyomány szerint az Úr ezen a helyen mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét. A Nebo-hegyen mondott beszédében a Szentatya kiemelte: helyénvaló, hogy zarándoklata ott kezdõdjön, ahol Mózes megpillantotta az ígéret földjét. „A próféta arra hív bennünket, hogy emeljük fel tekintetünket és forduljunk hittel és reménnyel a jövõ felé, amelyet Isten készít nekünk és a világnak. Miként Mózes, mi is arra kaptunk meghívást, hogy nap mint nap eltávolodjunk a bûntõl és a rabszolgaságból az élet és a szabadság felé haladjunk. Biztos ígéretet kaptunk, amely utunkon vezet bennünket. Mózes példája emlékeztet arra, hogy mi is részesei vagyunk Isten népe örökös zarándoklatának a történelmen át. A próféták, az apostolok és a szentek nyomdokaiban járva arra kaptunk meghívást, hogy az Úrral haladjunk, misszióját folytatva tegyünk tanúságot Isten egyetemes szeretetének és könyörületességének evangéliumáról. A keresztények a kezdetektõl fogva elzarándokoltak a választott nép történetéhez, Krisztus életéhez és a születõ egyházhoz kötõdõ helyszínekre. Zarándoklatom e hagyomány folytatása és megerõsítése " – mondta Benedek pápa. A jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum 1933-37 között ásatásokat kezdeményezett ezen a területen, amelyek során felfedezték a Mózesnek szentelt bazilikát a padozatot borító csodálatos mozaikokkal, az Ördög-völgyében található kolostort (Wadi Afrit) és öt templomot. A Mózesnek szentelt bazilikát a IV. században építették. 1933-tól egy ferences kolostor is áll a Nebo-hegyen. Az õsi bazilikánál José Rodriguez Carballo, a ferences rend legfõbb elöljárója fogadta a pápát és kísérte be a templomba. Köszöntõ beszédében utalt Mózesre és az isteni ígéretre, amely ezen a helyen vált valósággá. A hívek nevében hangsúlyozta, hogy követni kívánják a Szentatyát, mint a zsidó nép Mózest, mivel ma is a sivatagban érezzük magunkat, és szükségünk van rá, hogy elvezessenek bennünket az Úrhoz. * * * A Nebo-hegyrõl XVI. Benedek az Ammantól mintegy negyven kilométerre található Madaba városába autózott. A város arról vált híressé, hogy a Szent György görög-ortodox templom építésekor 1869-ben itt találták meg az ún. madabai térképet: a VI. századi bizánci templom mozaikpadlóján található térkép a Szentföldet ábrázolja. Madaba keresztény negyedében épül a Jeruzsálemi Latin Pátriárkátus egyeteme, amelynek alapkövét május 9-én megáldotta XVI. Benedek pápa. Magyar Kurír |
||
|