Filme Porno



Főoldal
Plébánia története
Plébánosok névsora
Templomaink
Munkatársak
Egyháztanács
Miserend
Hirdetések
Keresztelő, Esküvő, Temetés
Napi evangélium
Szentségek
Temetőszabályzat
Halottaink
Imádságok
Hittan
Kis liturgikus illemtan
Ajánlott oldalak
Elérhetőségeink
Szentek élete
Katolikus Lexikon
Album
Videó

Muzulmánok és keresztények a társadalom szolgálatáért

XVI. Benedek szentföldi zarándoklatának második napján, május 9-én Mózes emlékhelyére, a Nebo-hegyre látogatott. Ezt követõen az ammani Al-Hussein Bin Talal mecsetnél muzulmán vallási vezetõkkel, a diplomáciai testület tagjaival és a jordániai egyetemek rektoraival találkozott. Ghazi Bin Muhammed Bin Talal herceg, a muzulmán vezetõk 2007-es levelének egyik aláírója köszöntõ szavai után a Szentatya mondott beszédet, külön köszöntve III. Emmanuel Delly iraki káld pátriárkát.

Köszöntõ szavai után XVI. Benedek méltatta mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a királyi család indít a vallások és kultúrák közötti párbeszéd elõmozdításáért, s amelyeket mind az ország polgárai, mind a nemzetközi közösség igen nagyra értékel. Utalva a térség õsi vallási gyökereire, elmondta: ma sokan azt állítják, hogy a vallás elbukott azon törekvésében, hogy természeténél fogva az egység, a harmónia építõje, illetve az emberek Istennel való közösségének kifejezõje legyen. Sõt néhányan hozzáteszik, hogy a vallás a világ megosztottságának egyik oka, ezért minél kevesebb figyelmet fordítanak a közéletben a vallásra, annál jobb.

Amellett, hogy tagadhatatlanul léteznek vallások közti feszültségek, a Szentatya hangsúlyozta: gyakran a vallások ideológiai manipulációja vagy politikai célok a feszültségek és az összeütközések valós katalizátorai. A vallás ellenzõi olykor nem pusztán elhallgattatni próbálják annak hangját, hanem maguk akarnak helyébe lépni arra törekedve, hogy a hívek az õ elveiket és meggyõzõdésüket kövessék. Éppen ezért a muzulmánoknak és a keresztényeknek még inkább el kell kötelezniük magukat, hogy következetesen tanúságot tegyenek Istenrõl, mindarról, ami jó és igaz, szem elõtt tartva minden ember méltóságát és közös eredetét.

A pápa dicséretesnek tartja a jordániai vallási és világi vezetõk, oktatók törekvését, hogy a vallás közéletben megnyilvánuló arculata annak valódi természetét tükrözze. Beszédében méltatta a társadalmi, kulturális, oktatási és karitatív téren e céllal mûködõ programokat. Kiemelte, hogy mindezek elõsegítik vallásaink mélyebb megismerését, egymás tiszteletét, valamint mindkét vallás követõit még erõsebb Istennel való kapcsolatra kellene indítaniuk, hogy együtt tudjunk tenni azért, hogy a társadalom összhangban legyen az isteni renddel.

A Jordániában megvalósult együttmûködés példaértékû és bátorító: megmutatja, hogy a vallás pozitívan és kreatívan adhatja és kell, hogy adja részét a társadalmi élethez. Mint már sokszor, a Szentatya most is kiemelte, amit a két vallás követõi közösen tehetnek a tudományos élet fejlõdéséért és a társadalom szolgálatáért: az emberi értelem óriási erejével táplálni a jót a hit és az igazság összefüggésében. „Mindkét vallás hívei tudják, hogy az értelem is Isten ajándéka, és magasabb szintre emelkedik, ha az Õ igazságának fénye világítja be. Amikor az emberi értelem alázattal hagyja, hogy a hit megtisztítsa, egyáltalán nem gyengül meg, sõt, erõsebben ellenáll elbizakodottságának, hogy túllépjen saját határain. Ily módon az értelem ismét követheti nemes célját, az emberiség szolgálatát: kifejezve és kitágítva legmélyebb közös indíttatásainkat ahelyett, hogy manipulálnánk vagy elfojtanánk azokat. A vallás hiteles követése – mely távol áll az értelem leszûkítésétõl – kitágítja a megértés lehetõségének távlatait, megóvja a társadalmat az irányíthatatlan ego túlzásaitól, mely arra törekszik, hogy abszolutizálja a végest és elhalványítsa a végtelent. Lehetõvé teszi, hogy a szabadságot az igazsággal összhangban gyakorolják, valamint gazdagítja a kultúrát mindazzal, ami igaz, jó és szép” – fejtette ki a pápa. Az értelem ily módon való felfogásának tükrében a keresztények és a muzulmánok közösen arra hivatottak, hogy keressék mindazt, ami igaz és helyes.

Beszédének végén XVI. Benedek felhívást intézett a politikai és vallási vezetõkhöz, hogy biztosítsák a térség õsi keresztény közössége számára a békés együttélés alapvetõ jogát.

* * *

A találkozót megelõzõen a Szentatya reggel negyed nyolckor szentmisét mutatott be az ammani apostoli nunciatúra kápolnájában. Ezt követõen, fél 9-kor indult Jordánia fõvárostól 25 km-re fekvõ Nebo-hegyre.

A hegy Ammantól dél-keletre, 800 méterrel a tengerszint felett található. A hegycsúcsról kilátás nyílik a Szentföldre és a Holt-tengerre. A hagyomány szerint az Úr ezen a helyen mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét.

A Nebo-hegyen mondott beszédében a Szentatya kiemelte: helyénvaló, hogy zarándoklata ott kezdõdjön, ahol Mózes megpillantotta az ígéret földjét. „A próféta arra hív bennünket, hogy emeljük fel tekintetünket és forduljunk hittel és reménnyel a jövõ felé, amelyet Isten készít nekünk és a világnak. Miként Mózes, mi is arra kaptunk meghívást, hogy nap mint nap eltávolodjunk a bûntõl és a rabszolgaságból az élet és a szabadság felé haladjunk. Biztos ígéretet kaptunk, amely utunkon vezet bennünket. Mózes példája emlékeztet arra, hogy mi is részesei vagyunk Isten népe örökös zarándoklatának a történelmen át. A próféták, az apostolok és a szentek nyomdokaiban járva arra kaptunk meghívást, hogy az Úrral haladjunk, misszióját folytatva tegyünk tanúságot Isten egyetemes szeretetének és könyörületességének evangéliumáról. A keresztények a kezdetektõl fogva elzarándokoltak a választott nép történetéhez, Krisztus életéhez és a születõ egyházhoz kötõdõ helyszínekre. Zarándoklatom e  hagyomány folytatása és megerõsítése " – mondta Benedek pápa.

A jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum 1933-37 között ásatásokat kezdeményezett ezen a területen, amelyek során felfedezték a Mózesnek szentelt bazilikát a padozatot borító csodálatos mozaikokkal, az Ördög-völgyében található kolostort (Wadi Afrit) és öt templomot. A Mózesnek szentelt bazilikát a IV. században építették. 1933-tól egy ferences kolostor is áll a Nebo-hegyen.

Az õsi bazilikánál José Rodriguez Carballo, a ferences rend legfõbb elöljárója fogadta a pápát és kísérte be a templomba. Köszöntõ beszédében utalt Mózesre és az isteni ígéretre, amely ezen a helyen vált valósággá. A hívek nevében hangsúlyozta, hogy követni kívánják a Szentatyát, mint a zsidó nép Mózest, mivel ma is a sivatagban érezzük magunkat, és szükségünk van rá, hogy elvezessenek bennünket az Úrhoz.

* * *

A Nebo-hegyrõl XVI. Benedek az Ammantól mintegy negyven kilométerre található Madaba városába autózott. A város arról vált híressé, hogy a Szent György görög-ortodox templom építésekor 1869-ben itt találták meg az ún. madabai térképet: a VI. századi bizánci templom mozaikpadlóján található térkép a Szentföldet ábrázolja. Madaba keresztény negyedében épül a Jeruzsálemi Latin Pátriárkátus egyeteme, amelynek alapkövét május 9-én megáldotta XVI. Benedek pápa.

Magyar Kurír

Szent Mihály Római Katolikus Plébánia 2024 Készítette www.wdx.ro