1.2. A temető kizárólag az Egyházközség tulajdona, ezért ott magánszemélyek tulajdonjoggal nem rendelkezhetnek. Használati jogot azonban szerezhetnek az Egyháztanácstól meghatározott feltételek mellett a temetőszabályzat 4. pontjában foglaltak értelmében.

2. A TEMETŐ RENDELTETÉSE, ÉS RENDJE

2.1. A temető azon szent helyek közé tartozik, melyeket a liturgikus könyvekben erre előírt felszenteléssel vagy áldással az istentiszteletekre, vagy a hívők temetkezésére szánnak (Egyházi Törvénykönyv 1205. kán.).

2.2. A temető kegyeleti méltóságának megőrzésére mindenki köteles, ennek érdekében tilos a temetőben mindenféle olyan cselekmény vagy tevékenység, amely a hely szentségével ellentétes, a temető kegyeleti méltóságával össze nem egyeztethető, illetve a hívek körében botránkozásra adhatnak okot. Így például:

- a temető egész területén tilos a dohányzás, alkohol fogyasztása;

- a temetőben tilos közszemérmet sértő öltözetben megjelenni;

- tilos a temetőbe állatokat bevinni, legeltetni;

- tilos a hulladékot az erre kijelölt helyen kívül elhelyezni;

- tilos a temetőbe gépkocsival behajtani, kivéve síremlék, anyagszállítás esetét.

2.3. A temetőben megtartandó rendért, főként pedig a szent jellegének védelmével kapcsolatos dolgokért a Temetőgondnok felel.

3. SÍRHELYEK KIALAKÍTÁSA

3.1. A temető területparcellákra, illetve sorokra van osztva, a sorokba rendezett sírhelyek sorszámokkal vannak ellátva, és nyilvántartásuk az Egyházközség feladata. A nyilvántartás elektronikus úton is vezethető, de gondoskodni kell a biztonságos megőrzéséről írott (nyomtatott) formában is.

3.2. A sirhelyek kijelölése a Temetőgondnok hatáskörébe tartozik.

3.3. A sírhelyek méretei a következők:

– egyes sírhely 140 cm x 250 cm,

– kettes sírhely 240 cm x 250 cm,

– keretezett sírhelyek között 40 cm széles járda létesíthető.

3.4. A sírgödör mélysége 200-220 cm, rátemetés esetén legalább 160 cm kell legyen.

4. SÍRHELY HASZNÁLATI JOGÁNAK MEGSZERZÉSE

4.1. Az Egyházközség temetőiben használati jogot szerezhetnek azok a nyilvántartásunkban szereplő római katolikus hívek, akiknek a helységben valamelyik katolikus, vagy nem katolikus temetőben még nincs sírhelyük.

4.2. A használati jog megszerezhető előre megváltással vagy a betemetéssel egy időben.

4.3. A használati joggal rendelkező család sírhelyébe temethető a család római katolikus tagja, illetve vegyes házasság esetén a nem katolikus fél, ezen kívül a családhoz tartozó katolikus vagy nem katolikus meg nem nősült fiak, vagy férjhez nem ment lányok is.

4.4. A sírhely használati jogát átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó római katolikus, egyenes ágú hozzátartozó használati jogot szerezhet. Több gyermek esetén csak az egyik gyermek szerezhet használati jogot. Rá is érvényesekek a jelen jogszabály 4.3. pontjába foglaltak.

4.5. Abban az esetben, ha a családban megszűnik a katolikus ág, a hozzátartozók a sírhelyet csak kegyeleti célból válthatják meg, de nem temetkezhetnek bele.

4.6. Nem kaphatnak sirhelyet azok :

- akik nem katolikusok;

- akik nincsenek a plébánia nyilvántartásában;

- akik a település valamelyik temetőjében már meglevő sirjukról azért mondtak le, hogy a katolikus temetőben használati jogot szerezzenek;

- akik nem rendelkeznek helybéli lakcimmel;

- akik formálisan is elhagyták a Katolikus Egyházat.

4.7. Nem temethetők a temetőbe azok:

- akikkel szemben az egyházi törvények az egyházi temetést kifejezetten tiltják az Egyházi Törvénykönyv 1184. kán. értelmében:

- a köztudottan hitehagyók, eretnekek és szakadárok;

- akik olyan vallási csoportokhoz tartoztak, amelyek támadják a Katolikus Egyház tanítását.

- akik testük elhamvasztását a keresztény hittel ellenkező okból választották;

- más nyilvánvaló bűnösök, akiket nem lehet egyházi temetésben részesíteni anélkül, hogy a hívek körében közbotrány ne támadna.

- ha valamilyen kétség támad, a helyi ordináriust (érsek/püspök) kell megkérdezni, és az ő megítélése szerint kell eljárni.

4.8. Abban az esetben, ha az Egyházközség az elévült sírhelyet – amelyen síremlék van – másnak a rendelkezésére bocsátja, 2 egyháztanácsos és egy sírkő faragó szakember felértékeli a síremléket, jegyzőkönyvbe rögzítve a megállapított értéket.

4.9. A sírhely díjakat (használati jog megszerzése és megváltás) az Egyháztanács állapítja meg. Ezen díjakat nem lehet részletben fizetni.

4.10. A temetőben levő klerikális személyek sírhelyei zárolt sírhelyeknek nyilvánítódnak. Ezen sírhelyek csak klerikális személyek temetkezésére használhatók fel.

4.11. Indokolt esetben az Egyházközség ingyenes sírhelyet adhat.

4.12. A sírhely használati joga 10 évig érvényes. Ezen jog újabb 10 éves periódusokra meghosszabbítható az Egyháztanács által meghatározott aktuális díj megfizetésével.

4.13. Az Egyházközség, a periódus utolsó, azaz 10. évében kiértesíti a használati joggal rendelkező személyt, ismertetve a periódus lejártának dátumát. A kiértesítés a temető-nyilvántartóban szereplő cím szerint levélben történik.

4.14. Amennyiben az első kiértesítésre nem nyilvánítják ki meghosszabbítási szándékukat, a 10 éves periódus lejárta után a kiértesítés megismétlődik, amelyben közölni kell a periódus lejártának dátumát, és azt, hogy a használati joggal rendelkező 1 év türelmi időt kap. Ennek elteltével, újraváltás hiányában a használati jog megszűnik, és a sírhellyel az Egyházközség rendelkezik.

4.15. Sírhely megnyitása temetkezés céljára csak a temetési engedély leadása után történhet. A sírhely bármi más okból történő megnyitása csak engedéllyel lehetséges.

5. SÍRHELY HASZNÁLATI JOGÁNAK ELVESZTÉSE

5.1. A sírhely használati jogával rendelkező család elveszti a használati jogot:

- ha a 10 éves periódus lejárta utáni 1 év türelmi idő alatt sem váltották újra;

- ha a használati jogról írásban lemondanak;

- ha a családban megszünik a katolikus ág, a szabályzat 4.4. pontja értelmében;

- ha exhumálás következtében a sírhely megüresedett;

- ha a család - több mint 2 évig - felszólítás ellenére sem gondozza a sírhelyet;

- ha a család nem tartja be a 7.3-as pontban foglaltakat

5.2. Az újra nem váltott sírhelyeket az Egyházközség jogosult másnak rendelkezésére bocsátani, a sírban levő földi maradványoknak ugyanabban a sírban való kegyeletes újrahelyezésével.

6. A TEMETŐBEN VÉGZETT MUNKÁLATOK

6.1. A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető fenntartójának előzetes engedélyével lehet elvégezni.

6.2. Vasárnap és egyházi ünnepnap a temetőben a sírhely gondozását kivéve munkálatokat végezni tilos.

6.3. A temetési szertartás rendjét a temetőben folyó munkával megzavarni tilos.

6.4. A temetőben végzett munkálatok teljes felelőssége az engedélyt elnyert személyt terheli. Bármilyen nemű rendellenesség, kár helyreállítása az illető költségén fog megtörténni.

6.5. A munkálatok megkezdését követően az építkezési anyagot 10 napon belül kötelező módon fel kell használni s a munkálatokat lezárni.

6.6. A szükséges ásások elvégzése után megmaradt fölösleges földet, szemetet vagy egyéb anyaghulladékot minden nap, a napi munka befejezése után a síremlék készíttető köteles a temetőből eltakarítani. Amennyiben az anyagok feldolgozása meghaladná a 10 napos határidőt, az anyagok a temető útjainak feljavítására használhatók fel, kártalanítási kötelezettség nélkül.

7. A SÍRHELYEK GONDOZÁSA

7.1. A hozzátartozók kötelessége a sírhely és közvetlen környékének gondozását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

7.2. Szemetet tárolni a kijelölt helyen kívül tárolni szigorúan tilos.

7.3. A biztonságot veszélyeztető síremléket, a sirhely használati jogával rendelkező hozzátartozó köteles helyreállitani, megjavitani. Ellenkező esetben megszűnik a használati joga. A helyreállítás, javítás szükségességére a temető tulajdonosa írásban felszólíthatja a hozzátartozót.

7.4. A temető fenntartója köteles a temető takarítását, kaszáltatását, tisztán tartását elvégezni, összegyűjteni és elszállítatni vagy komposztálni a hulladékot.

7.5. A kerítés és az utak a temető részei, karbantartásukról a temető fenntartója köteles gondoskodni.

7.6. A sírhelyek gondozásához a hozzátartozók használhatják a temető területén levő vízcsapot, vigyázva annak épségére, használata után kötelesek elzárni.

7.7. A temető területén, sírhelyek mellett tilos öntözésre használt edényeket tárolni.

7.8. A temető területéről a hozzátartozóknak fákat, bokrokat kivágni, ugyanakkor a sírhelyre, vagy akár melléje fákat, bokrot ültetni, padot állítani csak az Egyházközség engedélyével lehet.

7.9. A sírásás, a test sírhoz vitele, a sír betakarása nem tartozik az Egyházközség szolgáltatásai közé. Ezen szolgálatokat temetkezési vállalkozókkal, sírásást vállaló csoportokkal, vagy családi-baráti körben a hozzátartozóknak kell megoldani.

8. SÍREMLÉK KÉSZÍTÉSE

8.1. A halott hozzátartozói jogosultak síremléket állítani, az erre vonatkozó tervek és pontos méretek előzetes bemutatása, és az egyházközség jóváhagyása alapján.

8.2. A munkálatok elkezdése kizárólag a temetőgondnok tudtával történhet. A temetőgondnoknak jogában áll a munkálatok leállítása, felfüggesztése a jelen szabályzat 8.3. pontja szerint.

8.3. Ha az érintettek a bemutatott tervtől eltérő, a temető látványát rontó, vagy a közízlést sértő emléket állítanak, az Egyházközségnek jogában áll ezek eltávolítását elrendelni. Az eltávolítást az érintettek kell, hogy megtegyék a felszólítást követő 15 napon belül, saját költségükön. Amennyiben a felszólítást az adott időn belül nem hajtják végre, az Egyháztanács jóváhagyhatja a síremlék eltávolítását, melynek költségeit az érintettek kötelesek megtéríteni.

8.4. Síremlék javítása esetében, mely szükségessé teszi a síremléknek a temetőből való elszállítását, kötelező az Egyházközség előzetes jóváhagyásának megszerzése.

8.5. Abban az esetben, ha új síremlék állítása szükséges olyan helyen, ahol a régi síremlék még áll, a kérelmező köteles az Egyházközséggel előzetesen egyeztetni.

8.6. A műemlék értékű, a régiségüknél fogva történelmi jelentőségű, vagy építészeti szempontból művészeti értékű síremlékek elmozdítása szigorúan tilos, az Egyházközség engedélye nélkül.

8.7. A síremlék a halott hozzátartozóinak tulajdonát képezi. A sírhely használati jogának elévülésével a síremlék elmozdítása, károsítása vagy módosítása szigorúan tilos, és átmegy az Egyházközség tulajdonába.

9. TEMETŐgondnok

9.1. A temető őrzését, felügyeletét és gondozását római katolikus vallású és vallási kötelezettségeinek eleget tevő személyre, vagy személyekre kell bízni.

9.2. A temetőgondnok feladata: a sírhelyek kijelölése, a temetők tisztántartása, kaszálása, és rendellenességeket jelenteni a Plébánián.

9.3. A temetőgondnoknak jogában áll bármilyen cselekedet megállítása, felfüggesztése, amennyiben ezek nem teljesítik a Szabályzat által előírt kritériumokat.

Jelen Szabályzatot az Egyháztanács megszavazta,

a Főegyházmegyei Hatóság

(Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség)

667-2013-as szám alatt, 2013. április 22-én jóváhagyta,

és 2013. Május 1-i hatállyal lép életbe.

Szent Mihály Római Katolikus Plébánia 2025

Készítette www.wdx.ro

Statistici web

Filme Porno

A

Négyfalu-Türkösi

Szent MIHÁLY EGYHÁZKÖZSÉG

TEMETŐINEK

IGAZGATÁSI SZABÁLYZATA