|
||||
|
|
|
Nemzetközi felmérés a fiatalok hitérõl
 A fiatalok többsége pozitívan vélekedik a vallásról és a hitrõl – mutatják a 6 kontinens 17 országában, több mint 7000 fiatal megkérdezésével készült kétéves vizsgálat eredményei.A John Templeton Alapítvány átfogó felmérése szerint a 12 és 25 év közötti fiatalok 57%-a lelki beállítottságúnak vallja magát. Ennek foka országonként változó: a legmagasabb az Egyesült Államokban, ahol a fiatalok 52%-a a „nagyon lelki" vagy a „meglehetõsen lelki" kategóriába sorolja magát, és Thaiföldön, ahol ez az arány 50%. Legalacsonyabb Ausztráliában, ahol csupán 23% nevezi magát „nagyon lelki" beállítottságúnak. Az ausztrál fiataloknak majdnem a fele (47%) nem tartja magát lelki beállítottságúnak. Ezzel szemben Thaiföldön a lelkiek iránt egyáltalán nem érdeklõdõk aránya mindössze 12%, Kanadában, Indiában, Ukrajnában és az Egyesült Államokban pedig mintegy 20% – írja a The Christian Post internetes portál. A „lelki beállítottság" fogalma a fiatalok 36%-a számára azt jelenti, hogy hisz Istenben. 32% úgy határozza meg, hogy hiszi, hogy az életnek van értelme. 26% pedig az önmagunkhoz való hûséggel azonosítja. Ez az arány azonban országonként és kultúránként változik: Indiában a fiatalok a lelki beállítottságot inkább az önmagunkhoz való hûséggel azonosítják (38%), mint az istenhittel (33%). Kanadában 52% az istenhitet, 48% pedig az élet értelmébe vetett hitet tartja a lelkiség kritériumának. Ugyancsak Kanadában a válaszadók több mint negyede (28%) fogalmazta meg – a világon egyedülálló módon –, hogy a lelkiség belsõ békével vagy boldogsággal jár. Az ausztrál, angol és amerikai fiatalok szerint a lelkiség elsõsorban az élet értelmébe vetett hitet jelenti. A fiatalok szerint a lelki beállítottság nem azonos a vallásossággal. Az összes válaszadó többségére egyszerre jellemzõ a lelki érdeklõdés és a vallásosság (34%), mintegy negyedrészük (23%) lelki beállítottságúnak mondja magát, de nem vallásosnak. A kérdésre minden ötödik fiatal azt válaszolta, hogy nem tudja. Az amerikai fiatalok körében ugyanezek az arányok kissé eltérõek: ott 43% sorolja magát a „lelki és vallásos" és 27% a „csak lelki" kategóriába. „Szerintem a lelki dolgokat saját magunkban tapasztaljuk meg. A vallás meg – hát, az a vallásom" – mondta egy 15 éves dél-afrikai lány. „A vallás nagyrészt elõírásokból áll: ezt kell tenni, azt nem szabad. A lelki beállítottság szerintem azt jelenti: állok a hegytetõn, a szél belekap a hajamba, és érzem, hogy szabad vagyok." Egy 15 éves ausztrál lány pedig így fogalmazott: „Aki vallásos, az eszével tudja a dolgokat, aki a lelkiekre nyitott, az a szívével." A megkérdezettek többsége (72%) jónak tartja, ha valaki lelki beállítottságú, illetve vallásos (67%). A fiatalok mintegy 25%-a számára mindegy, hogy valaki hívõ/vallásos-e, vagy sem. Lelki kérdésekben a legtöbb fiatal (44%) a családjához fordul; 15% barátoktól, 14% egyházi intézménytõl kap segítséget. Majdnem minden ötödik fiatal jelezte, hogy nincs, akitõl lelkiek terén tanácsot kérhetne. A lelki tanácsadót nélkülözõ fiatalok aránya különösen magas az Egyesült Királyságban (38%) és Ausztráliában (37%); Kamerunban viszont igen alacsony: ott mindössze a fiatalok 4%-a mondta, hogy ilyen kérdésekkel nem tud kihez fordulni. Don Ratcliff, a Wheaton College professzora, a felmérést végzõ intézet tanácsadója november 14-i nyilatkozatában örvendetesnek nevezte, hogy miközben a tizenévesek egyre kevésbé járnak templomba, nagy többségük mégis megfogalmazza, hogy hisz Istenben, az élet lelki dimenziójában és a halál utáni életben. A professzor reméli, hogy a most lezárult felmérést újabb kutatás követi majd, amely segít feltárni a templomok csökkenõ látogatottságának esetleg gyermek- vagy serdülõkorban gyökerezõ okait. Magyar Kurír |
||
|
||||
