Az eljárást vezetõ Slawomir Oder lengyel prelátus, II. János boldoggáavatási eljárásának posztulátora 2008 márciusában nyújtotta be a szükséges aktákat. Ezt követõen Daniel Ols a dokumentáció kiegészítését kezdeményezte, mely – a rádióinterjú alapján – 2500 oldalt jelent. A lezárt anyagot többlépcsõs eljárásban elõször történészek, majd teológusok és a kongregáció bíborosai és püspökei vizsgálják. Végül a kongregáció bíboros prefektusa a pápa elé tárja az ügyet. Az életszentségrõl való végleges döntéshozatal XVI. Benedek pápát illeti meg.

A Vatikán hivatalosan 2005 júniusában hirdette ki Rómában II. János Pál boldoggáavatási eljárásának elindítását, melyet párhuzamosan Rómában és Krakkóban folytattak. Egyes megfigyelõk a kezdetben várhatóan 3–6 évig tartó folyamatról beszéltek.

Slawomir Oder májusban azt nyilatkozta, hogy II. János boldoggáavatására még 2009 tavaszán sor kerülhet. A lengyel média az egykori pápa halálának negyedik évfordulóját, 2009. április 2-át jelölte meg lehetséges idõpontként. A dokumentáció még csak most lett teljes, nagyon nehéz megjósolni, mikorra várható a vizsgálat lezárása – hangsúlyozta Daniel Ols.

Az egyházjog alapján a halál utáni öt éven belül nem lehet megkezdeni a szenttéavatási eljárást. II. János Pál esetében XVI. Benedek pápa felmentést adott az ötéves várakozási idõ alól. Sokak meglepetésére már hivatba lépése után néhány héttel kihirdette, hogy megkezdõdhet elõdje életszentségének vizsgálati eljárása.

* * *

Az újkor eddigi leggyorsabb eljárása Kalkuttai Teréz anya (1910–1997) életszentségének vizsgálata során valósult meg, akit halála után hat évvel, 2003-ban avatott boldoggá II. János Pál pápa.

Magyar Kurír