Köszöntõ szavai után XVI. Benedek méltatta mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a királyi család indít a vallások és kultúrák közötti párbeszéd elõmozdításáért, s amelyeket mind az ország polgárai, mind a nemzetközi közösség igen nagyra értékel. Utalva a térség õsi vallási gyökereire, elmondta: ma sokan azt állítják, hogy a vallás elbukott azon törekvésében, hogy természeténél fogva az egység, a harmónia építõje, illetve az emberek Istennel való közösségének kifejezõje legyen. Sõt néhányan hozzáteszik, hogy a vallás a világ megosztottságának egyik oka, ezért minél kevesebb figyelmet fordítanak a közéletben a vallásra, annál jobb.

Amellett, hogy tagadhatatlanul léteznek vallások közti feszültségek, a Szentatya hangsúlyozta: gyakran a vallások ideológiai manipulációja vagy politikai célok a feszültségek és az összeütközések valós katalizátorai. A vallás ellenzõi olykor nem pusztán elhallgattatni próbálják annak hangját, hanem maguk akarnak helyébe lépni arra törekedve, hogy a hívek az õ elveiket és meggyõzõdésüket kövessék. Éppen ezért a muzulmánoknak és a keresztényeknek még inkább el kell kötelezniük magukat, hogy következetesen tanúságot tegyenek Istenrõl, mindarról, ami jó és igaz, szem elõtt tartva minden ember méltóságát és közös eredetét.

A pápa dicséretesnek tartja a jordániai vallási és világi vezetõk, oktatók törekvését, hogy a vallás közéletben megnyilvánuló arculata annak valódi természetét tükrözze. Beszédében méltatta a társadalmi, kulturális, oktatási és karitatív téren e céllal mûködõ programokat. Kiemelte, hogy mindezek elõsegítik vallásaink mélyebb megismerését, egymás tiszteletét, valamint mindkét vallás követõit még erõsebb Istennel való kapcsolatra kellene indítaniuk, hogy együtt tudjunk tenni azért, hogy a társadalom összhangban legyen az isteni renddel.

A Jordániában megvalósult együttmûködés példaértékû és bátorító: megmutatja, hogy a vallás pozitívan és kreatívan adhatja és kell, hogy adja részét a társadalmi élethez. Mint már sokszor, a Szentatya most is kiemelte, amit a két vallás követõi közösen tehetnek a tudományos élet fejlõdéséért és a társadalom szolgálatáért: az emberi értelem óriási erejével táplálni a jót a hit és az igazság összefüggésében. „Mindkét vallás hívei tudják, hogy az értelem is Isten ajándéka, és magasabb szintre emelkedik, ha az Õ igazságának fénye világítja be. Amikor az emberi értelem alázattal hagyja, hogy a hit megtisztítsa, egyáltalán nem gyengül meg, sõt, erõsebben ellenáll elbizakodottságának, hogy túllépjen saját határain. Ily módon az értelem ismét követheti nemes célját, az emberiség szolgálatát: kifejezve és kitágítva legmélyebb közös indíttatásainkat ahelyett, hogy manipulálnánk vagy elfojtanánk azokat. A vallás hiteles követése – mely távol áll az értelem leszûkítésétõl – kitágítja a megértés lehetõségének távlatait, megóvja a társadalmat az irányíthatatlan ego túlzásaitól, mely arra törekszik, hogy abszolutizálja a végest és elhalványítsa a végtelent. Lehetõvé teszi, hogy a szabadságot az igazsággal összhangban gyakorolják, valamint gazdagítja a kultúrát mindazzal, ami igaz, jó és szép” – fejtette ki a pápa. Az értelem ily módon való felfogásának tükrében a keresztények és a muzulmánok közösen arra hivatottak, hogy keressék mindazt, ami igaz és helyes.

Beszédének végén XVI. Benedek felhívást intézett a politikai és vallási vezetõkhöz, hogy biztosítsák a térség õsi keresztény közössége számára a békés együttélés alapvetõ jogát.

* * *

A találkozót megelõzõen a Szentatya reggel negyed nyolckor szentmisét mutatott be az ammani apostoli nunciatúra kápolnájában. Ezt követõen, fél 9-kor indult Jordánia fõvárostól 25 km-re fekvõ Nebo-hegyre.

A hegy Ammantól dél-keletre, 800 méterrel a tengerszint felett található. A hegycsúcsról kilátás nyílik a Szentföldre és a Holt-tengerre. A hagyomány szerint az Úr ezen a helyen mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét.

A Nebo-hegyen mondott beszédében a Szentatya kiemelte: helyénvaló, hogy zarándoklata ott kezdõdjön, ahol Mózes megpillantotta az ígéret földjét. „A próféta arra hív bennünket, hogy emeljük fel tekintetünket és forduljunk hittel és reménnyel a jövõ felé, amelyet Isten készít nekünk és a világnak. Miként Mózes, mi is arra kaptunk meghívást, hogy nap mint nap eltávolodjunk a bûntõl és a rabszolgaságból az élet és a szabadság felé haladjunk. Biztos ígéretet kaptunk, amely utunkon vezet bennünket. Mózes példája emlékeztet arra, hogy mi is részesei vagyunk Isten népe örökös zarándoklatának a történelmen át. A próféták, az apostolok és a szentek nyomdokaiban járva arra kaptunk meghívást, hogy az Úrral haladjunk, misszióját folytatva tegyünk tanúságot Isten egyetemes szeretetének és könyörületességének evangéliumáról. A keresztények a kezdetektõl fogva elzarándokoltak a választott nép történetéhez, Krisztus életéhez és a születõ egyházhoz kötõdõ helyszínekre. Zarándoklatom e  hagyomány folytatása és megerõsítése " – mondta Benedek pápa.

A jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum 1933-37 között ásatásokat kezdeményezett ezen a területen, amelyek során felfedezték a Mózesnek szentelt bazilikát a padozatot borító csodálatos mozaikokkal, az Ördög-völgyében található kolostort (Wadi Afrit) és öt templomot. A Mózesnek szentelt bazilikát a IV. században építették. 1933-tól egy ferences kolostor is áll a Nebo-hegyen.

Az õsi bazilikánál José Rodriguez Carballo, a ferences rend legfõbb elöljárója fogadta a pápát és kísérte be a templomba. Köszöntõ beszédében utalt Mózesre és az isteni ígéretre, amely ezen a helyen vált valósággá. A hívek nevében hangsúlyozta, hogy követni kívánják a Szentatyát, mint a zsidó nép Mózest, mivel ma is a sivatagban érezzük magunkat, és szükségünk van rá, hogy elvezessenek bennünket az Úrhoz.

* * *

A Nebo-hegyrõl XVI. Benedek az Ammantól mintegy negyven kilométerre található Madaba városába autózott. A város arról vált híressé, hogy a Szent György görög-ortodox templom építésekor 1869-ben itt találták meg az ún. madabai térképet: a VI. századi bizánci templom mozaikpadlóján található térkép a Szentföldet ábrázolja. Madaba keresztény negyedében épül a Jeruzsálemi Latin Pátriárkátus egyeteme, amelynek alapkövét május 9-én megáldotta XVI. Benedek pápa.

Magyar Kurír