|
2012. január 17-én, Gyulafehérváron sorra került a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének megrendezésében, Erdély két jelentős műemlékének felújítási munkálatainak az átadása: a Érseki palota homlokzatainak valamint a Szent Mihály székesegyház szentélyének külső és belső felújítása. Az átvételre kerülő munkálatok költségeit Románia Kulturális és Nemzeti Örökségvédelmi Minisztériuma biztosította, a Nemzeti Restaurálási Program keretében. |  |
|
|
Bõvebben |
|
 | A Szentháromság nevében született az ír és a görög alkotmány, a német, a svájci és a lengyel említi meg Istent, három európai ország államvallási státuszt biztosít a római katolikus egyháznak, hat pedig valamely protestáns felekezetnek, a görögök és a bolgárok az ortodox vallásnak, négy országban pedig kiemelt státusa van a katolikusoknak. Azaz az, hogy az alkotmány a vallásszabadság deklarálása mellett mégis „privilegizál” egy keresztény felekezetet, tulajdonképp bevett szokás. Európai alkotmány-körkép. |
|
|
Bõvebben |
|
 | A Fides Hírügynökség október végén közzétette a Katolikus Egyház számadatait, amelyek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. december 31-én érvényes hivatalos egyházi statisztika alapján készültek (mellettük zárójelben + vagy – jel jelöli az előző évi adathoz képest mutatkozó növekedést, illetve csökkenést). |
|
|
Bõvebben |
|
 | Szarajevóban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a boldogok közé iktatta az öt drinai vértanú szerzetesnőt, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tagjait, közöttük Bernadeta Banja magyar nővért. |
|
|
Bõvebben |
|
Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja nyugalmazott prefektusa a pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta le az ünnepségsorozatot.  | Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében. Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható a helység honlapján. |
|
|
Bõvebben |
|
Milyen indokokból utaznak a pápák? Ki szervezi az utazásokat? Ezekre a kérdésekre ad választ a Vatikáni Figyelő sorozatának harmadik része. A gyakorlat szerint a pápalátogatások konkrét indoka többféle lehet. Van, amikor a pápa a helyi egyház megismerése céljával látogat el valamely országba vagy olaszországi egyházmegyébe. Jellemzően ez valósult meg II. János Pál idején, aki módszeresen igyekezett eljutni mindenhová, ahol katolikusok élnek: 104 nemzetközi útja során 129 országot, 146 itáliai látogatása keretében pedig 259 várost keresett fel.
|
|
Bõvebben |
|
A mai értelemben vett pápalátogatások gyakorlata VI. Pál idején vette kezdetét, de már a korábbi évszázadokban is előfordult, hogy egy-egy pápa útra kelt, főként politikai – egyházpolitikai okból. A történelem során többször is előfordult, hogy a pápa Rómán kívüli utazásra indult. Természetesnek mondható, hogy rendszeresen látogatta a közép-itáliai városokat, de a középkorban az is előfordult, hogy biztonsági — politikai okokból sokszor akár évtizedekig Rómán kívül tartotta székhelyét: ennek legemlékezetesebb példája az ún. avignoni fogság (1305-1377). |
|
Bõvebben |
|
A pápalátogatások az elmúlt évtizedek során a péteri szolgálat egyik legfontosabb eszközeivé váltak. A pápák zarándokként indulnak útnak, hogy tanúságot tegyenek Krisztusról és az evangéliumi értékekről. Húsz évvel ezelőtt került sor Boldog II. János Pál első magyarországi látogatására. A sorban 52. nemzetközi utazása nemcsak hét magyar várost érintett, hanem azt megelőzően magában foglalta a czestochowai Ifjúsági Világtalálkozót is. Utóda, XVI. Benedek pedig az elmúlt napokban teljesítette huszadik nemzetközi utazását, ugyancsak az Ifjúsági Világtalálkozó kapcsán, Madridban. A magyarul főként pápalátogatásként emlegetett esemény az utóbbi évtizedek során önálló műfajjá fejlődött, és a péteri szolgálat egyik leghatásosabb eszközévé vált. |
|
Bõvebben |
