|
 | A Fides Hírügynökség október végén közzétette a Katolikus Egyház számadatait, amelyek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. december 31-én érvényes hivatalos egyházi statisztika alapján készültek (mellettük zárójelben + vagy – jel jelöli az előző évi adathoz képest mutatkozó növekedést, illetve csökkenést). |
|
|
Bõvebben |
|
 | Szarajevóban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a boldogok közé iktatta az öt drinai vértanú szerzetesnőt, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tagjait, közöttük Bernadeta Banja magyar nővért. |
|
|
Bõvebben |
|
Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja nyugalmazott prefektusa a pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta le az ünnepségsorozatot.  | Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében. Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható a helység honlapján. |
|
|
Bõvebben |
|
Milyen indokokból utaznak a pápák? Ki szervezi az utazásokat? Ezekre a kérdésekre ad választ a Vatikáni Figyelő sorozatának harmadik része. A gyakorlat szerint a pápalátogatások konkrét indoka többféle lehet. Van, amikor a pápa a helyi egyház megismerése céljával látogat el valamely országba vagy olaszországi egyházmegyébe. Jellemzően ez valósult meg II. János Pál idején, aki módszeresen igyekezett eljutni mindenhová, ahol katolikusok élnek: 104 nemzetközi útja során 129 országot, 146 itáliai látogatása keretében pedig 259 várost keresett fel.
|
|
Bõvebben |
|
A mai értelemben vett pápalátogatások gyakorlata VI. Pál idején vette kezdetét, de már a korábbi évszázadokban is előfordult, hogy egy-egy pápa útra kelt, főként politikai – egyházpolitikai okból. A történelem során többször is előfordult, hogy a pápa Rómán kívüli utazásra indult. Természetesnek mondható, hogy rendszeresen látogatta a közép-itáliai városokat, de a középkorban az is előfordult, hogy biztonsági — politikai okokból sokszor akár évtizedekig Rómán kívül tartotta székhelyét: ennek legemlékezetesebb példája az ún. avignoni fogság (1305-1377). |
|
Bõvebben |
|
A pápalátogatások az elmúlt évtizedek során a péteri szolgálat egyik legfontosabb eszközeivé váltak. A pápák zarándokként indulnak útnak, hogy tanúságot tegyenek Krisztusról és az evangéliumi értékekről. Húsz évvel ezelőtt került sor Boldog II. János Pál első magyarországi látogatására. A sorban 52. nemzetközi utazása nemcsak hét magyar várost érintett, hanem azt megelőzően magában foglalta a czestochowai Ifjúsági Világtalálkozót is. Utóda, XVI. Benedek pedig az elmúlt napokban teljesítette huszadik nemzetközi utazását, ugyancsak az Ifjúsági Világtalálkozó kapcsán, Madridban. A magyarul főként pápalátogatásként emlegetett esemény az utóbbi évtizedek során önálló műfajjá fejlődött, és a péteri szolgálat egyik leghatásosabb eszközévé vált. |
|
Bõvebben |
|
 „Amikor elmondom, hogy néhány éve tértem meg, szinte az első kérdés az szokott lenni: És a pedofilbotrányok? Nem ijesztettek el az egyháztól? Mire a válaszom: nem – sőt növelték a hitemet. A papok, püspökök Isten emberei volnának, mégis szörnyű bűnöket képesek elkövetni. Sokat töprengtem rajta, hogy lehet ez – s ez lett az egyik döntő oka annak, hogy katolikus lettem.” Hogyan jutott a botrányok ellenére az egyház igazságába vetett hitre – erről vall a több évtizedes hitetlenség után felnőttként megtért Jennifer Fulwiler. |
|
Bõvebben |
|
 Június 29-én a gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek pappá szentelte a vaslábi Farkas Ervint, a gyergyószentmiklósi Hajlák Attila-Istvánt, a kézdiszárazpataki Kovács Károlyt és a szovátai Lukács Jánost.
|
|
Bõvebben |
